©
Helyzetjelentés és egyéb érdekességek

2017. szept. 7. - 21:47; Liv;
2 komment
Üdv azoknak, akik még nem mondtak le teljesen a blogról és/vagy rólam! Jól látjátok, egy hete megváltoztattam a kinézetet, és öt hónap után még van képem idejönni bejegyzést írni nektek. Ráadásul megint magyarázkodni fogok, és olyan tervekről beszélni, amik talán soha nem fognak megvalósulni, és talán nem is lesz senki, aki elolvassa ezt a bejegyzést, de úgy érzem, ennyivel tartozom. 

Először is ejtsünk néhány szót szegény, elhanyagolt kis blogom vadiúj kinézetéről. A sablon Thea oldaláról származik, akinek itt is köszönöm, hogy megalkotta és megosztotta velünk, ráadásul mindent megtett azért, hogy bárki képes legyen könnyen és egyszerűen a saját kedve szerint alakítani a téma kódját. Én éltem is a lehetőséggel, és az eredetileg fekete-fehér kinézetből egy ilyen vattacukor-menta csodát készítettem. Remélem, nektek is tetszik, mert úgy tervezem, hogy ezt sokáig megtartjuk.

Mivel ez egy klasszikus téma, így tartozik hozzá egy kis használati utasítás is. Például ha valaki szeretne megjegyzést írni, a cím alatti szövegdobozban a "0 komment" feliratra kell kattintania, és már fel is ugrik a megfelelő ablak. Ha pedig valaki szeretne még rendszeres olvasóként feliratkozni, értelemszerűen az oldalsávban található "04. Kövess" menüpontban tudja ezt megtenni.

A cserékről annyit, hogy átnéztem, és egy kicsit ki is selejteztem őket. (Ha minden igaz) mindenkit eltüntettem onnan, akinél én nem voltam már kint, vagy akinek meghívós lett a blogja, esetleg teljesen törölte is azt. A good girls nevű modult eleinte a VIP-szekciónak szántam, de igazából már csak két blogger barátom maradt, és mint kiderült, askon sincs egy darab olyan ismerősöm se, aki focis blogot vezetne (hesteg irónia). Szóval az első négy helyet feltöltöttem, a maradékra pedig jelentkezhetnek egyéb aktív focis bloggal rendelkező emberek. Mindenki más a cserék oldalára fog kikerülni.

Mivel semmi frappáns átvezetés nem jut eszembe, így egyszerűen csak ugorjunk a következő témára. A blog sorsára, a jövőbeni terveimre, hogy hogyan és mint lesznek itt a dolgok ezután. De előtte még vitassuk meg a kedvenc témámat is, vagyis beszéljünk rólam.

Nem titok, hogy az elmúlt egy-két évben eléggé megváltoztam. Nem azt mondom, hogy teljesen más lettem, mert ez nem igaz, de más dolgok, más emberek lettek fontosak nekem, és nagyon sok mindenről másképp gondolkodom. És sajnálom, ha ezzel valakinek csalódást okoztam, de azt egy percig sem bánom, hogy így alakult. Mert rájöttem, hogy a büszkeség nem minden, megtanultam beismerni a hibáimat meg bocsánatot kérni, nem pedig foggal-körömmel ragaszkodni a saját igazamhoz és játszani a sértődött picsát. Azt is megértettem végre, hogy az emberek véleménye nem mindig fog egyezni az enyémmel, ez ellen pedig nem tehetek (és nem is kell tennem) semmit. De a legfontosabb, hogy rájöttem, N-E-M ítélhetek el úgy valamit vagy valakit, hogy egyáltalán nem ismerem, vagy nem tudom, mit jelent másoknak. .

Szóval én mindenképp örülök ezeknek a változásoknak, de ez azt jelenti, hogy valószínűleg a blogon is változások fognak beállni. Bár őszintén, nagyon bizonytalan vagyok ezzel kapcsolatban, mert nem tudom, keverjem-e a focis írásokat más dolgokkal. Olyanokkal, amik most érdekelnek.

Mert ha emlékeztek, egy korábbi bejegyzésben azt írtam, már nem igazán mozgatja meg a fantáziám a focistákról való írás gondolata, és ez a kijelentés azóta sem változott. Persze még mindig vannak ötleteim, amiket csak velük tudok elképzelni (lásd később a terveknél), de jelenleg ezek vannak kisebbségben. A legtöbb új, megkezdett írásomban főleg zenészek szerepelnek, és nem érzem úgy, hogy ez a közeljövőben változni fog.

Gondolkodtam rajta, hogy nyitok egy újabb blogot, ahová felkerülhetnének majd azok a novellák és történetek, amiknek nincs köze a focihoz. Ezzel elkerülhetnénk, hogy totális káosz alakuljon ki itt. Egyelőre még nem tudom, hogy lesz, de majd úgyis tájékoztatlak benneteket, ha lement a suliból az utolsó félév és minden vele járó szarság.

Végül, de nem utolsó sorban beszéljünk egy kicsit a jövőbeni terveimről, mert vannak ám olyanjaim is. Nem olyan rég elkezdtem írni valamit, aminek az a címe, hogy On the road again - igazából már korábban is terveztem, hogy megírom ezt, aztán jegeltem a témát, valamelyik nap viszont elég pocsékul éreztem magam ahhoz, hogy mégis belekezdjek. Ez a Roadtrip című novella folytatása/lezárása lenne, mert így utólag visszagondolva nem vagyok megelégedve a végével (és tudom, hogy Zaira sincs).

A másik dolog szintén egy novella (egy végtelen hosszú), aminek egy kisbaba és Jack Barakat, az All Time Low gitárosa lenne a főszereplője. Ennek megfelelően az egész kissé komolytalan lenne és vicces, olyan, amit tőlem már megszokhattatok.

A harmadik egy (kicsit?) hosszabb terjedelmű lenne, mindenképpen több részes, viszont ez még nagyon a jövő zenéje. Még csak most tervezgetem a szereplőket, és a cselekményt, de már most imádom az egészet, és ha törik, ha szakad, ezt mindenáron meg akarom írni egyszer. Ráadásul blogtörténeti szempontból ez egy mérföldkő lesz, mivel egy darab híres ember szerepeltetését sem tervezem, csak a saját fejemből kipattant karaktereket. Köztük a jobb oldali képen látható két lányt, akik a May és Amanda nevekre hallgatnak, és elöljáróban annyit kell tudni róluk, hogy May egy másik leendő szereplőm kissé hebrencs, pánikbeteg kishúga; Mandy pedig népszerű életmódblogger és a tökéletes időbeosztás képességének a megtestesülése. Nem mellesleg pedig May egykori legjobb barátnője. De hogy mi történt a két lány között, és hogy újra egymásra találnak-e a történet során, az maradjon egyelőre az én kis titkom. Ahogy az is, hogy May és a testvére miért balhéznak minden második héten, és az is, hogy hogyan viszonyul a lány a kollégiumi szobatársa kislányához, aki még egy éves sincs. Na meg az is, hogy a diszlexiás fiú tehetségére végül felfigyelnek-e a könyvkiadók, és hogy egy lerobbant autó hogyan képes összehozni két régi ismerőst.

Jó, oké, befejeztem az ömlengést a legújabb kedvencemről. Térjünk rá a Vakrandira, aminek a címe ott áll az oldalsávban, és aminek a főszereplője Hummels lesz. Bár őszintén, a Kevinnel közös instaképe után (amin annak rendje és módja szerint meghaltam), már azon is gondolkodtam, hogy akár Trapp is lehetne az, akinek az imádnivaló barátai poénból összehoznak egy randit egy ismeretlen lánnyal. Na mindegy, majd meglátjuk.

És ott van még a másik Roadtrip is (aminek biztos, hogy nem ez lesz a címe, csak a hasonló téma miatt így emlegetem). Ez egy utazós, táborozós, tűzrakásos, sátorban alvós, tóban fürdős nyári novella lesz, kicsit talán a Krameres aprólékos stílusában. Magyarul minden benne lesz, ami egy ilyen barátokkal közös, autós kiránduláshoz csak kellhet.

Hm, azt hiszem, kicsit hosszúra nyújtottam ezt a bejegyzést, és ideje lenne befejeznem. Így végezetül még fontos leszögeznem, hogy amiket leírtam, azok nem ígéretek, csak tervek. Lehet, hogy mindet meg fogom írni, lehet, hogy csak az egyiket. Még meglátjuk. Most egyelőre köszönöm azoknak, akik végigolvasták ezt a bejegyzést, remélem hamarosan találkozunk!
xx, Liv

Címkék:


VISSZA